Gyakori kérdések

Milyen jogszabályok vonatkoznak a távhőszolgáltatásra?

  • 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (továbbiakban: Tszt.)
  • Az Országgyűlés “a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályozás kialakítása érdekében, a fogyasztóvédelem, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és környezetvédelem követelményeire figyelemmel” alkotta ezt a jogszabályt.
  • 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról
  • Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének 4/2006. (II. 24.) Ö. r. rendelete a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről.

Hol van a szolgáltatási és tulajdoni határ?

  • A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. fűtési szolgáltatási és tulajdoni határa a hőközpont falsíkja, illetve a hőközpontban lévő beépített elzáró szerelvénynek a fogyasztó felé eső oldala. A felhasználói berendezések (csővezetékek, radiátorok) a hőközpontra tartozó fűtési közösség egyetemleges, osztatlan tulajdonában vannak (kivéve, ha a közösség Alapító okirata, működési szabályzata másként határoz). Ebből következő fontos információ, hogy az épületen belüli rendszer (csővezetékek, radiátorok) üzemeltetése, karbantartása, javítása, felújítása a tulajdonosok feladata és költsége.A használati meleg víz mérőóra az épületrész (lakás, iroda) díjfizetőjének tulajdonát képezi.

Ki a díjfizető és ki a felhasználó?

  • Díjfizető az épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben (Tszt.-ben) meghatározott esetekben az épület, építmény vagy épületrész bérlője, használója.
    Felhasználó az a természetes személy vagy ezek közössége, akik a távhőszolgáltatóval távhőszolgáltatásra vonatkozóan szerződéses jogviszonyba kerülnek.
  • Tekintettel arra, hogy a mérés alapján történő elszámolás esetén egy hőközpontról nem csak egy épületrész (lakás) fűtési célú hőszolgáltatása valósul meg, így a távhőszolgáltatásra (fűtésre)vonatkozó szerződést is az egy hőközpontról ellátottak összességével, a fogyasztói közösséggel, illetve annak felhatalmazott közös képviselőjével, vagy fűtési megbízottjával kötjük meg.
  • Ebben az esetben tehát a felhasználó szerződő partner a fogyasztói közösség, annak tagjai pedig a díjfizetők.
  • Fontos tudni, hogy a fogyasztói közösségnek megbízottat kell felhatalmaznia a távhőszolgáltató felé történő képviseletre.
  • Csak a fogyasztói közösség megbízottjának van joga a szerződés megkötésére, illetve módosítására a szolgáltatási paraméterek (pl. helyiség hőmérséklet) igénylésére, intézkedésre, a távhőszolgáltatás megkezdésére vagy befejezésére vonatkozóan, valamint a vételezett távhő díja díjfizetőkre történő szétosztási módjának meghatározására (pl. légtérarányosan, vagy költségmegosztók alapján), vagy a szétosztási mód megváltoztatására.
  • A használati meleg víz szolgáltatási szerződést épületrészenként (lakásonként) kötjük, mivel a mérés is itt történik (ekkor a felhasználó és díjfizető egybe esik).

Hogyan történik a ténylegesen felhasznált, mért fűtési hő és használati meleg vízmennyiség elszámolása?

A ténylegesen felhasznált mennyiségek elszámolása a (hőközponti hőmennyiségmérők, illetve a lakások használati meleg vízmérőinek) leolvasását követő hónapban, évente egy alkalommal történik.

A köztes időben a díjfizető havonta részszámlákat fizet, amelynek mértéke a korábbi időszak (fűtésnél épületenkénti, meleg víznél a lakások) átlagfogyasztásából adódik.

Elszámoláskor összehasonlításra kerül a befizetett előleg (részfizetés) és a tényleges fogyasztás mértéke.

Eredményként kapott érték lehet:

– nulla (az előleg megegyezik a tényleges fogyasztással),

– többletfelhasználás (többletdíjat számlázunk, hiszen az előleg nem fedezte a tényleges felhasználást),

– megtakarítás (ha kevesebb volt a tényleges felhasználás a befizetett előleghez képest, a megtakarítást jóváírjuk).

Ez sem hőszolgáltató specifikus elszámolási mód, hiszen az áram és gázdíjat is részfizetésekkel és évi egyszeri leolvasással, elszámolással fizetik a lakossági felhasználók.