Cégtörténet

Társaságunk közel 50 éves szakmai múlttal rendelkező cég az energiaellátás területén. Debrecen lakásállományának kb. 40%-a távfűtött, több mint 33 ezer lakossági és közel 1.500 egyéb felhasználójának nyújtunk távhő (fűtés, hűtés, használati melegvíz) szolgáltatást. A vevők által elvárt minőségű fűtést, hűtést és melegvizet szolgáltatunk a város lakosságának, az energia hordozók takarékos felhasználásával, épületek közti elosztásával, mérésével, szabályozásával, versenyképes áron. A távhőszolgáltatási rendszer napjainkban több mint 90 km saját tulajdonban lévő távvezeték-hálózatból, közel 900 db hőközpontból és hőfogadó állomásból áll. A távfűtés távvezetékeken történő hőenergia-szolgáltatás, amely többféle energia felhasználására képes, így hatékonyabb és környezetbarátabb lehet az épületenkénti fűtőegységek használatánál. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés részaránya a gázmotoros erőművi egységek sokasodásával egyre növekszik.

1951-ben alakult meg a Debreceni Víz-, Csatorna-, Központifűtő-szerelő és Javító Vállalat,

1973. január 01-től Debreceni Hőszolgáltató és Vasipari Vállalat a megnevezése (a cég profiljában megjelent a távhőszolgáltatás),

1980. február 28-tól Debreceni Hőszolgáltató Vállalat (az ezt követő évtől beszélhetünk tiszta profilú távhőszolgáltatásról),

1994. április 01-től Debreceni Hőszolgáltató Részvénytársaság,

2000. július 07-től a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalataként működünk. A tulajdonosi és felügyeleti jogosítványt– a többi, korábban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokhoz hasonlóan – a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. Igazgatósága gyakorolja

2011-től új típusú állami árszabályozás és támogatási rendszer

TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS JELLEMZŐI

MÉRHETŐ:

– 3 mérési szint biztosítja a díjelszámolások megbízhatóságát: erőmű-hőközpont-helyiség szinteken,

– hőközponti hőmennyiségmérő regisztrálja a fűtéshez felhasznált hő mennyiségét, és a helyiségekre való  felosztás történhet légtérfogat szerint, vagy költségmegosztásos módszer alapján,

– lakásonként mért a felhasznált használati melegvíz.

SZABÁLYOZHATÓ:

– 5 szabályozási szintű rendszer biztosítja a hőfok és nyomásszabályozást (erőmű-hőközpont-épületalapvezeték-felszállóvezeték- és a helyiségenkénti hőleadó is szabályozóval ellátott),

– hőleadó-radiátor többségében szabályozó szeleppel ellátott, több mint 60%-uk hőfokérzékelős,  így belsőhőnyereség (napsütés, tűzhely melegének, stb.) érzékelésekor lezárnak, ezzel energiát takarítanak meg.

BIZTONSÁGOS

az épületek hőellátási módja biztonságos, nincs mérgezés, -tűz -és robbanásveszély.

KÖRNYZET-ÉS EMBERBARÁT

nincs helyi légszennyező kibocsátás, és az erőművi kibocsátás automatikusan

felügyelt, így alatta marad a jogszabályban előírt maximális értékeknek (az erőmű melletti 47-es út közlekedésokozta környezetterhelése nagyságrendekkel nagyobb az erőművinél).

VERSENYKÉPES

a biztonság, mérhetőség, szabályozhatóság, környezetvédelem területein túl a szolgáltatás díjában is versenyképes hőellátási mód a távhőszolgáltatás, főként a nagy hősűrűséget igénylő társasházi lakótömbök esetében.

Az összehasonlítások során persze teljeskörűen figyelembe kell venni a többi hőellátási mód egyéb járulékos beruházási, üzemeltetési, karbantartási költségeit is, amik már a távhő díjába eleve beépültek.

Árképzés

Díjak meghatározása és változása

A Tszt.57/D.§ (1) bekezdése alapján: a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját, mint legmagasabb hatósági árat, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslatának figyelembevételével a miniszter, az 50/2011.(IX:30) NFM rendelet szerint állapítja meg.

A távhőszolgáltatás nem lakossági árait a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. határozza meg.

A Tszt. 6. § (2) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzat: Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről szóló, többször módosított, egységes szerkezetű 4/2006. (II. 24.) Ö.r. számú rendeletben (1. sz. melléklet) határozza meg a távhőszolgáltatási csatlakozási díjat, a távhőszolgáltatási csatlakozási díj fizetési feltételeit, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásra vonatkozó, a Tszt.57/D.§ (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.

A Tszt. 57/E. § (1) szerint: a hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(2) A hatósági ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.
(3) A hatósági árnak a szerződés megkötése után bekövetkező változásaesetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik, a felek azonban az új ártól lefelé ? közös megegyezéssel ? eltérhetnek.

(4) E § alkalmazásában szerződés alatt az értékesítő és a távhőszolgáltató közötti szerződést, valamint a távhőszolgáltató által a lakossági felhasználóval vagy a külön kezelt intézménnyel kötött közüzemi szerződést kell érteni.

Támogatás

A Tszt. 57/F. § -ának megfelelően: távhőszolgáltatási támogatásban részesülhet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelő távhőszolgáltató és külön kezelt intézmény, melynek feltételeit részletesen szabályozza az 51/2011 (IX.30.) NFM rendelet.

Nyereség

Az 50/2011 (IX.30.) NFM rendelet 5. § (1) értelmében: a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott értékesíto, valamint a távhoszolgáltató tárgyévi auditált éves beszámolójában szereplo, a Tszt. hatálya alá tartozó tevékenységébol származó adózás elotti eredménye nem haladhatja meg az ármegállapítás során figyelembe vett könyv szerinti bruttó eszközérték és a nyereségtényezo szorzatának mértékét (a továbbiakban: nyereségkorlát).

(2) A nyereségtényező

a) azon értékesíto esetében, amely 2011. június 30. napján a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti átvételi kötelezettség alá eso villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkör tagja volt (ideértve a felfüggesztett mérlegkör tagságot is), és a létesítményére vonatkozó beruházás a Hivatal 2011. június 30. napján hatályos határozata alapján nem térült meg: 4,5%;
b) az a) pont alá nem tartozó értékesíto esetében: 2,0%;
c) a távhoszolgáltató esetében 2,0%.

Árak, díjak kialakításának elvei

A Tszt 57. § (2) bekezdése értelmében:
A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

a) ösztönöznie kell a távhő biztonságos és legkisebb költségű termelését és szolgáltatását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a távhővel való takarékosságot;

b) figyelembe kell venni a folyamatos termelés és a biztonságos szolgáltatás indokolt költségeit, beleértve a szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, a távhőtermelő létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, valamint a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit.

(3) A távhőszolgáltatás csatlakozási díját külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint úgy kell meghatározni, hogy az a hatékonyan működő vállalkozó szükséges és indokoltan felmerült ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, és a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében e vállalkozásokat gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.

A Kiválósághoz vezető útról

A minőségközpontú irányítási rendszer mellett cégünk vezetése már 1995-ben elkötelezte magát, amikor team-munkában elindította az ISO 9000 szabvány szerinti Minőségiránytási rendszer kiépítést és tanúsíttatást.

A következő években a cégvezetés tudatosan építette ki a TQM (Total Quality Management – Teljeskörű Minőség Irányítás) elvű működési gyakorlatot: a folyamatos fejlesztést a környezeti (vevői – tulajdonosi – dolgozói) elvárásoknak való megfelelésért. A cégvezetés az évente felmért és pontosított elvárásokhoz igazítja: küldetését és stratégiai célrendszerét. A céltudatos humán- és technikai erőforrás fejlesztési projektek az üzleti eredményesség javulása mellett: a vevői, tulajdonosi, dolgozói elégedettség folyamatos növekedését is eredményezték.

A működési folyamatok fejlesztésének eredményességét már 2003. évtől az említett brüsszeli alaptvány által kidolgozott EFQM “Szervezeti kiválóság” modelljében méretteti meg a cég. A modell a “TQM alapelvekre épül. Ezen elvek szerinti működést keresik és ismerik el a Díjak odaítélése során is.
A pályázati visszajelzések s a környezeti elvárások alapján pedig folyamatosan javítjuk működésünket.

2002

3. hely magyarországi összesített kategória: „Legjobb Munkahely”(58 cég)

2003

Észak-Alföldi Regionális Minőség Díj (szolgáltatói kategóriában)

2004

1. hely magyarországi kis és közép kategória:  „Legjobb Munkahely” (95 cég)

2005

3. hely közép és kelet európai régió: „Legjobb Munkahely” (143 cég)

EFQM, Elismerés a Kiválóságért Díj

2006

SHIBA Díj (az első magyar távhűtési projektért)

EFQM, Elismerés a Kiválóságért Díj

2007

1. hely magyarországi kis és közép kategória:  „Legjobb Munkahely” (140 cég)

6. Hely közép-kelet Európai régió kis – és közép vállalati kategória: „Legjobb Munkahely”

2008

Regionális Innovációs Díj(távhűtés továbbfejlesztéséért)

2010

Üzleti Etikai Díj – 2010. 

3. hely magyarországi kis és közép kategória:  „Legjobb Munkahely” (148 cég)

„Évtized győztese” magyarországi kis és közép kategória:  „Legjobb Munkahely” (148 cég)

2013

2. hely magyarországi kis és közép kategória:  „Legjobb Munkahely” (90 cég)

2020

ISO9001

Elérhetőség

4025 Debrecen, Hatvan u. 12-14.
Levelezési cím: 4001 Debrecen, Pf. 119.
Tel.: (52) 509-409, Fax: (52) 509-491

Ügyfélszolgálat

4026 Debrecen, Darabos u. 16.
Nyitvatartás: H-K-Sze: 8-15.30, Cs: 8-20, P: 8-12 óráig
Ebédidő: 12-12.30 óráig (csütörtök kivételével)
Telefon: (52) 525-525
E-mail: ugyfelszolgalat@dhrt.hu

Hibabejelentés

Telefon: (52) 460-460
0-24 óráig

E-mail: ugyelet@dhrt.hu

Debreceni Hőszolgáltató Zrt. | A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata

Skip to content